Tehát az ablakosokat ott hagytuk el, hogy "jövő" csütörtökön (vagyis szept. 1-jén) kellett, hogy jöjjenek, hogy a redőnyt felszereljék meg kicseréljék a gurtnikat. Fontos tudni, hogy akik az ablakot beszerelték és akik a redőnyt beszerelték, az két külön társaság (2-2 fő), egymással gyakorlatilag semmilyen kapcsolatban nincsenek, csak egy cégnél dolgoznak.
Amikor az ablakokat beszerelték (aug. 22.), kiderült, hogy Cs., akivel a szerződést meg- és aláírtuk, illetve aki felmérni kijött a legelső alkalommal, tévedésből rossz ablakot rajzolt le, így a nagyszobában az általam elképzelt kétszárnyú helyett egyszárnyú lett a nagyobbik ablak. Persze ez csak akkor derült ki, amikor már kijöttek az ablakosok a megrendelt ablakkal. Amikor mondtam, hogy én nem ezt kértem, felhívták Cs.-t, aki esküdözött, hogy a szerződésben ez volt lerajzolva, és sajnos igaza is volt, hiszen ő maga rajzolta le. Felkínálta a) lehetőségként, hogy megvárhatom, amíg legyártanak egy kétszárnyú ablakot a meglevő egyszárnyú helyett (kb. 3 hét alatt), illetve b)-ként, hogy 11.000 Ft-tal kevesebbet fizetek és elfogadom az egyszárnyút. Igazából nem volt választásom, mivel eddigre már kivették a régi ablakot keretestül (ami max. tűzifaként lett volna még felhasználható), szóval nem lett volna vicces három hetet várni egy lukkal a falban. :P Úgyhogy a b)-t "választottam", beszerelték, fizettem, viszontlátásra. Másnap telefonált Cs., hogy sajnos elfelejtette (!!) beleszámolni a takaróléceket az árba, így amikor majd jönnek a redőnyösök, nekik többet kell fizetnem az eredeti összegnél. Mennyivel? 12.500 Ft-tal... Kicsit bűzlött a dolog, de nem tettem megjegyzést.
Ekkor, vagyis aug. utolsó hetében lett volna esedékes a redőny is, a megállapodás szerint "egy héten belül" (az ablakcserét követően). Ez, még ha munkanapokban számolunk is, legkésőbb aug. 30., persze akkor már mindegy volt, mert én 29-én elmentem egy hétre Varsóba, és előtte mondtam is Cs.-nek, hogy azért lenne fontos még 29-e előtt a redőnyökre is pontot tenni, mert nem leszek itthon. No jó, hát nem jött össze, kiderült, hogy szept. 1-jén, csütörtökön hozzák a redőnyöket (erről írtam aug. 25-én). De ennél sokkal rosszabbul érintett Cs. azon megjegyzése, miszerint "tudod, 12.500-zal többet kell fizetni a purhab levágása miatt" - hogy mi van??? Megint lenyeltem, amit gondoltam, mert sajnos a redőny-részt még nem fizettem ki, úgyhogy simán mondhatták volna, hogy ha valami nem tetszik, nem jövünk, drága asszonyom. Jó, izzítottam Nagypapát, aki helyettem a redőnyösökkel találkozott, elmondtam Neki minden információt, majd 29-én felültem a vonatra. Már Szlovákiában jártam, amikor felhívott Cs., hogy úgy tudja, én nem fizettem még ki az ablakok árát. (Többszázezres nagyságrend.) Mondtam, hogy az ablakosok még rá is írták a szerződésre, hogy 11.000 Ft-tal kevesebbet vettek át az emlékezetes egyszárnyú ablak-malőr miatt. Ja jó, mondja Cs., ha beértem az irodába, megnézem. Kösz. Megjegyzem, azóta se kért bocsánatot, hogy a szívbajt hozta rám. Kedd délelőtt hívott egy nagyon mísz női hang a cégtől, hogy akkor csütörtökön, 1-jén délután egyre jönnének a redőnyösök. Telefon Nagypapának. Két órával később Cs.-től kaptam egy e-mailt: csütörtökön nálunk kezdenek a kollégák, 8-ra itt vannak. Írtam neki egy nem túl kedves sms-t, miszerint döntsék már el, hogy 1 vagy 8, mégse mindegy, még akkor se lenne az, ha itt laknánk folyamatosan, de pláne, hogy tudja, hogy a nagypapámat kell iderángatnom. Eddigre már az amúgy is felháborító plusz 12.500 Ft mellé került egy 5.600 Ft-os összeg is, amit állítólag a redőnyök visszaszereléséért (nem) számolt fel Cs., akit eddigre már nagyon utáltam. Nagypapának azt mondtam, hogy annyit fizessen, amennyit a redőnyösök kérnek tőle, vagyis ha nem esik szó akármelyik utólagos összegről, akkor tegyen úgy, mintha nem is tudna róla. Cs.-nek azt írtuk vissza Benedekkel közösen, hogy a plusz összegeket utólag átutalással szeretném rendezni - erre azt a választ kaptuk, hogy lehetőleg készpénzben fizessek (és azonnal), mert "ő tartozik elszámolással a cég felé", és mint adu ászt, azt volt képes írni, hogy mivel ezek a plusz összegek sokkal kevesebbek, mint valójában (= ??) lennének, inkább nézzük a 15.000 Ft-os megtakarítást (amit ugye nyilván neki köszönhetek). Én Varsóban röhögtem kínomban, Benedek itthon káromkodott. Időközben az is kiderült, hogy mivel Cs. anno elfelejtett lemérni valamit (hónapokkal ezelőtt, amikor kijött legelőször felmérni a terepet), ezen az emlékezetes szept. 1-jén csak visszaszerelik az ablakos kollégák által leszerelt redőnyöket, de az új redőnyt nem tudták legyártani, hanem majd valamikor később hozzák. Jó. Ez volt a legkisebb probléma az összes közül. :P
És mindezek után eljöve szeptember elseje! Benedek hívott a nap közepén (én továbbra is Varsóban voltam, ugye), hogy hol vannak az automaták (azok a műanyag izék, amikkel a redőnyök gurtnijainak hosszúságát lehet szabályozni). Mondtam, hogy az ablakosok elvitték, mert Cs.-vel anno úgy egyeztünk meg, hogy ha már a gurtnikat kicserélik, akkor az automatákat is. Erre a redőnyösök felhívták az ablakosokat, hogy tényleg elvitték-e, mert akkor ők nem keresik tovább, de az ablakosok azt állították, hogy ők itthagyták vala (csak hogy érzékeltessem, ez már a régmúlt), egy zacskóban a nagyszobában. Ugye ez a kommunikáció, mivel én külföldön voltam, úgy nézett ki, hogy Nagypapa-(telefon)-Benedek-(telefon/mail)-én-(telefon/mail)-Benedek-(telefon)-Nagypapa, szóval nem ám közvetlenül a redőnyösökkel beszéltem vagy ilyesmi. Végülis nem lettek meg az automaták (azóta sem!), úgyhogy a redőnyösök a következő, rendkívül kedvező (irónia!) ajánlatot tették: 23.000 Ft-ért legyártják az új redőnyt (ami eredetileg benne volt a szerződésben, vagyis kifizettük, illetve Nagypapa kifizette) és az automatákat, ha ez megfelel így, akkor mihelyt lehet, hívjuk fel őket, és onnantól számítva két héten belül hozzák. Benedek hívta őket egészen másnaptól (szept. 2., péntek) vasárnap estig, amikor már én is itthon voltam. Egyszer sem vették fel. Ekkor én írtam Cs.-nak egy mailt, miszerint egyrészt a redőnyösök nem veszik fel, másrészt hogy képzeli, hogy 23.000 Ft-ot fogok még kifizetni olyasvalamiért, amit már egyszer kifizettünk (az új redőny). Erre felhívott (két nappal később, vagyis múlt héten valamikor), hogy "milyen 23.000 Ft??", csak az 5.600 Ft-ot kell kifizetnünk, amit Nagypapától végülis nem kértek a redőnyösök, illetve az automaták legyártása-felszerelése darabonként 1000 Ft, összesen az egész 12.600. Ja és a redőnyt már gyártják, szól majd, ha hozzák. Innentől (majdnem) minden gördülékenyen ment, a redőnyösöket tegnap délután kettőre vártam, negyed 4-re értek ide, húsz perc alatt minden megvolt, majd közölték, hogy akkor 23.000 Ft-ot kérnek. Én erre szépen elmagyaráztam, hogy miben maradtunk Cs.-vel, mire a redőnyös megvonta a vállát, és mondta, hogy jó, akkor annyi. Így persze könnyű. :)
Összesen végülis 470.100 Ft-ot fizettünk mindennel együtt, és kevesebb mint négy hét alatt lettek új ablakaink. Ha nincs a sok kavarás és kommunikációs probléma, azt mondanám, elégedett vagyok. Így azért kicsit kesernyés a dolog, nem tudom, hányszor próbáltak átverni (és ebből hányszor hagytam magam!...), ráadásul arra a varsói hétre is rányomta az ügy a bélyegét. De hozzá kell tennem, hogy így is olcsóbban jöttünk ki a dologból, mint vártuk, és az ablakok elég szépek. :)
